Gyógyászati fejlesztés Sopronban

Mintegy 1,8 milliárd forint támogatást nyert el tavaly év végén a Soproni Gyógyközpont – jelentette be az intézmény vezetése csütörtökön sajtótájékoztatón Sopronban.

Korányi László megbízott főigazgató elmondta, hogy 404,5 millió forintot nyertek a kormány által meghirdetett fejlesztési pályázaton. Ebből egyebek mellett szorosabbá és hatékonyabbá válhat az együttműködés a szombathelyi Markusovszky Egyetemi Oktatókórházzal az onkokardiológiai, az invazív kardiológiai és az érsebészeti területen. Összekapcsolják a két intézmény közötti képi diagnosztikai rendszert és új eszközöket szereznek be. Kozmáné Farkas Katalin, az intézmény gazdasági igazgatója arról beszélt, hogy például több mint 360 millió forintból rendezik a beszállítói számlákat, 330 millióból felújítják a nővérszállót, és az intézmény több épületére napelemes modulokat telepítenek, 52 millió forintból pedig kicserélik a távhővezetékeket, korszerűsítik a fűtést és a gyógyvíztároló rendszert.

A kormányzati egészségügyi béremelési program keretében 630 millió forintot kapott az intézmény, a rezidensösztöndíj-programon belül, hiányszakmák támogatására 28 milliót, az emberierőforrás-fejlesztési operatív program keretében pedig 6 millió forintot nyert a kórház – sorolta a gazdasági igazgató. Molnár Ágnes, a térség fideszes országgyűlési képviselője emlékeztetett: a kormány 2010 óta arra törekszik, hogy a születéskor várható egészségesen eltöltött évek száma növekedjen, a daganatos és érrendszeri megbetegedések száma csökkenjen. Beszélt arról is, hogy idén 2059 milliárd forintot biztosít a kormány az egészségbiztosítási alapra, béremelési programra 82 milliárd jut, infrastrukturális fejlesztésekre pedig az elmúlt években mintegy 500 milliárd forintot fordítottak.

Az egészségügyi szakdolgozók 2016 és 2019 között több lépcsőben 65 százalékos béremelésben részesülnek, az orvosok pedig, szintén több lépcsőben, 58 százalékos béremelésben 2016-ban és 2017-ben. A szakorvosok és a gyógyszerészek bére kétszáz százalékkal lesz magasabb 2017-ben 2012-höz képest, a fiatal szakorvosoknak és szakorvosjelölteknek pedig ösztöndíjprogram indult. Csökkentek a várólisták és többlettámogatásban részesült az ágazati alapellátás – hangsúlyozta Molnár Ágnes.

Forrás: MTI

Több ezer kft. szűnhet meg a törzstőkeemelés elmulasztása miatt

Több ezer korlátolt felelősségű társaság (kft.) szűnhet meg a március 15-éig esedékes törzstőkeemelés elmulasztása miatt – mondta a Fővárosi Törvényszék szóvivője az MTI-nek.

Madarasi Anna közölte: a három éve hatályba lépett új polgári törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseivel összhangba kell hozni a cégek létesítő okiratát. Eredetileg ez a határidő tavaly járt le volna le, de a jogalkotó további egy évet biztosított a kft.-knek e kötelezettség teljesítésére – emlékeztetett. A törvény nemcsak a létesítő okirat összehangolását írja elő az új magánjogi kódexszel március 15-éig, hanem a törzstőke 500 ezer forintról 3 millióra emelését is. Ha a társaság a tőkeemelés feltételeit nem tudja biztosítani, ugyanezen időpontig döntenie kell a cég átalakulásáról. Ezeket a változásbejegyzési kérelmeket pedig harminc napon belül, azaz legkésőbb április 14-éig kell jogi képviselő útján elektronikusan benyújtani a cégbírósághoz – mondta a szóvivő.

A fővárosban mintegy 60 ezer kft. teljesítette már ezt a kötelezettséget, és még mintegy 28 ezer lehet, amelynek törzstőkeemelésre van szüksége ahhoz, hogy 2017. március 15. után is törvényesen működjön. Amely cégek ezt elmulasztják, azok ellen hivatalból törvényességi felügyeleti eljárás indítható. A kft.-k a fokozatosság elvét betartva előbb felhívásra, majd 100 ezertől 10 millió forintig terjedő, mérlegeléssel megállapított pénzbírságra számíthatnak – figyelmeztetett Madarasi Anna. A kötelezettség késedelmes teljesítése esetén igazolási kérelmet lehet benyújtani a cégbírósághoz – tette hozzá.
Ha mindez eredménytelen marad, akkor végső esetben megszüntethetik a jogsértő módon működő céget. 2016-ban a kft.-ket terhelő kötelezettség teljesítése nem okozott fennakadást a cégbíróság munkájában, és előreláthatólag az idei határidő sem fog – jegyezte meg a szóvivő.

A cég megszüntetésének egyik módja lehet a végelszámolás, amelyet maga a cég kezdeményez, a másik a cégbíróság által indított kényszertörlés. Az utóbbi években a cégek többsége már ilyen módon szűnt meg. A szóvivő szerint ebből feltételezhető, hogy sok ezres nagyságrendben lehetnek olyan kényszervállalkozások a fővárosban, amelyek nem végeznek gazdasági tevékenységet, és a vezetőiket, tulajdonosaikat nem is foglalkoztatja cégük jogi sorsa. E vállalkozások kiszűrése javítja a gazdasági élet átláthatóságát, kiszámíthatóságát – emelte ki a Madarasi Anna. Hozzátette: a kft.-k törzstőkeemelését előíró rendelkezések célja szintén a gazdasági élet megtisztítása, a hitelezők védelme, annak elősegítése, hogy tőkeerős szerződő partnerek közötti teherbíró gazdasági kapcsolatok jöjjenek létre, olyanok vállalkozzanak, akiknek van is rá tőkéjük. A szóvivő arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvényi előírások elmulasztása miatti szankciók nemcsak a cégeket, hanem közvetlenül a törvényes képviselőiket is sújthatják. Aki például tartozást maga után hagyó, kényszertörléssel megszűnt cégben volt vezető tisztségviselő vagy többségi tulajdonos, azt öt évre eltilthatják a cégvezetéstől vagy gazdasági társaságban való többségi tulajdonszerzéstől, egyszemélyes társaság alapítástól.

Forrás: MTI

Páratlan Párlatnap Kőszegen

Első ízben rendeznek nagyszabású pálinka és párlatversenyt Kőszegen – tájékoztatta az MTI-t szerdán Pócza Zoltán, a rendezvénynek otthont adó Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínház igazgatója. Közlése szerint a csütörtökön megrendezendő versenyre eddig több mint hatvan pálinkát, illetve párlatot neveztek, a szombati I. Páratlan Párlatnapra pedig több száz érdeklődőt várnak a rendezvény szervezői.

Hozzátette, hogy szombaton nemcsak pálinkát lehet majd kóstolni, de a pálinkafőzés történetéről, a különböző párlatok készítéséről is hangzanak el előadások. A rendezvényt zenei program és gasztronómiai kínálat is színesíti.

Pócza Zoltán elmondta azt is: a kőszegi várban 500 évvel ezelőtt az országban elsőként készítettek párlatot, “égetett bort”, az ehhez használt berendezés másolata meg is tekinthető a Jurisics vár állandó kiállításán.

 Forrás: MTI

Új épületet kap a kőszegi tűzoltóság

Százmillió forintos kormányzati támogatással új tűzoltósági épület készül el az év végéig Kőszegen – tájékoztatta a vasi kisváros polgármestere az MTI-t.

Huber László (Fidesz-KDNP) közölte: azzal, hogy a tűzoltóságot a piac mellől a Liszt Ferenc utcai önkormányzati ingatlanra költöztetik át – ott épül fel az új tűzoltóbázis – a belvároshoz tartozó városmajori rész rendezése is lehetővé válik, kiépülhet a mai kornak megfelelő piaci infrastruktúra is, valamint új parkolóhelyeket tudnak kialakítani. Az építéshez a magyar kormány decemberben rendelt központi forrást, az építésre 90 millió forintot szánnak, 10 millió forintból pedig új tűzoltóeszközöket szereznek be.

Egyszintes, tetőtér-beépítéses épületet terveznek ügyeleti központtal, öltözőkkel, irodával, oktatóteremmel és tárgyalóval, valamint befejezik a már részben megépült háromállásos nagy garázst és a szintén háromállásos másik garázst, amely mellett műhely és raktárak is segítik a tűzoltók munkáját – ismertette a polgármester.

A kőszegi az ország legrégebben, 1868-ban alapított önkéntes tűzoltó egyesülete, amely azóta folyamatosan működik, ma is csaknem száz tagja van. Az önkormányzati tűzoltóság tizenhét települést, közte három kisvárost, Kőszeget, Csepreget és Büköt látja el.

Forrás: MTI

 

A Fertő tavon több helyen elvékonyodik a jég, veszélyes korcsolyázni

Veszélyes a Fertő tavon korcsolyázni, helyenként ugyanis elvékonyodhat a jég. Ráadásul az ott telelő vízi madarak nyugalmát is zavarhatják a korcsolyázók – tájékoztatta a Fertő-Hanság-Nemzeti Park Igazgatóság csütörtökön az MTI-t.

A nemzeti park felhívta a figyelmet arra, hogy bár a hideg időben Győr-Moson-Sopron megye több állóvize is befagyott, a jégfelület azonban nem egyenletes, van, ahol vastagabb, máshol vékonyabb. Így például a Fertő tavon, valamint a Kónyi-tó, a Barbacsi-tó, a Fehér-tó, valamint a lipóti Morotva-tó esetében – írták. Kiemelték azt is, hogy a Fertő tó különösen veszélyes, hiszen bizonyos csatornaszakaszok jóval mélyebbek (2-3 méteresek) és ott a lassan áramló víz még télen is elvékonyíthatja a jeget. Ráadásul ha valaki egy ilyen helyen, például a tó hanyi nádasát átszelő csatornán korcsolyázik és a jég a parttól távolabb beszakad, még segíteni sem tudnak rajta – a pontos helyzetét ugyanis nem tudja egyedül megállapítani a bajba került ember, a telefonján pedig nincs térerő sem.

A felsorolt tavak jégfelületét ugyanakkor pihenő- és éjszakázóhelynek használják az ott telelő vízimadarak, például a vadludak, úgy, hogy bizonyos részeket folyamatosan mozgatva jégmentesen tartanak. Ha viszont megzavarják őket, akkor egyrészt energiát vesztenek, ami ebben a hosszan tartó zord időben a gyengébb egyedek pusztulásához is vezethet, másrészt a pihenőhelyük befagyhat, ami szintén a túlélési esélyeiket rontja. Ezeknek a területeknek még a megközelítése is veszélyes, mert bizonytalan a jég vastagsága. A nádas bizonyos pontjain természetvédelmi célú vaddisznógyérítést is végeznek a nemzeti park munkatársai, ami balesethez vezethet, ha valaki éppen arra jár.

Korcsolyapályát csak egy-egy település jegyzője jelölhet ki, az adott terület tulajdonosával, vagyonkezelőjével egyetértésben, és biztosítania kell hozzá az előírt felügyeletet, a mentéshez szükséges feltételeket. Ha ezt védett természeti területre tervezik, akkor szükség van a természetvédelmi hatóság engedélyére is. A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság elsősorban a terület őrzéséért felel, és a szabályszegőket figyelmeztetik, illetve megkérik őket a távozásra. Vitás esetekben pedig feljelentést tesznek – összegezték a közleményben.

A Fertő Tavi Speciális Kutató és Mentő Vízi Polgárőrséget éppen a múlt héten riasztották, hogy a Fertő tóba beszakadt egy korcsolyázó – közölte a szervezete a közösségi oldalán. Az egyesület munkatársai a soproni tűzoltókkal egyeztetve segítettek a bajba jutott embernek. A mentés csaknem fél óráig tartott, a férfi fel tudott mászni a jég tetejére egy másik korcsolyázó segítségével. Járni nem tudott, a cipőjébe víz folyt, a vizes ruhája pedig keményre fagyott. A parton a mentők ellátták és kórházba vitték fagyási sérülésekkel.

Forrás: MTI

Magyar Kultúra Napja

A győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum január 22-ig minden napra kínál programot a magyar kultúra hete rendezvényük keretében, a győri, a soproni és a mosonmagyaróvári önkormányzatok is ünneplik a magyar kultúra napját.

A Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum programjának középpontjában a tavaly november 4-én nyílt,  március végéig látogatható A magyar hangosfilm plakátjai 1931-1944 című kiállítás áll. Szerda, csütörtök és péntek délutánonként, vasárnap pedig délelőtt tárlatvezetéseket tartanak, amelyeken a magyar hangosfilm plakátművészetéről hallhatnak érdekességeket résztvevők. A kiállítás olyan nagy sikerű filmklasszikusok eredeti moziplakátjait mutatja be, mint például a Meseautó, a Maga lesz a férjem, az Üzenet a Volga-partról, a Kettesben vagy éppen a Hyppolit, a lakáj.

Az Esterházy-palotában szombat délelőtt a január 22-ig látogatható Nyolc évtized otthonai című kiállításon tartanak tárlatvezetést. A kiállításon Győr-Moson-Sopron megye 1910 és 1990 között épült lakóépületeit, lakótelepeit mutatják be, ahol az archív fotók mellett digitalizált eredeti terveket is megismerhetnek a résztvevők. Az anyag gerincét az erre az alkalomra készített légifelvételek adják. Aznap délután a Püspöki Udvarbíróházban gyermekeknek tartanak farsangi foglalkozást, amelyen egyebek mellett jelmezeket készíthetnek. A Rómer-házban este táncházat tartanak Németh Dénes és Zenekarával, a Zsinagógában pedig a Dés András Trió lép fel a Zsinagógajazz program keretében.

A Híres magyar szobrászok program részeként a múzeum Radnai Béla- és Borsos Miklós Gyűjteményében szereplő magyar szobrászok életébe és munkásságába nyerhetnek bepillantást a résztvevők vasárnap délelőtt Fülöp Szabolcs tárlatvezetésén, ahol többek között Pátzay Pál, Medgyessy Ferenc, Ferenczy Béni alkotásait ismerhetik meg.  A program zárásaként vasárnap este a Rómer-házban A beszélő köntös című magyar történelmi filmet vetítik, Radványi Géza rendezésében, majd Edelényi János Jutalomjáték című filmjét.

A győri önkormányzat január 19-én tartja a városi ünnepséget a Richter-teremben, ahol átadják a Győr Közművelődéséért, valamint a Győr Művészetéért díjakat. Sopronban pénteken tartják a városi ünnepséget a Deák téren, hagyományosan a Kölcsey-szobornál. Az ünnepi műsort az Eötvös József Evangélikus Gimnázium és Egészségügyi Gimnázium diákjai adják.

Mosonmagyaróváron január 23-án tartják a városi ünnepséget a Fehér Ló Közösségi Házban, ahol átadják a Mosonmagyaróvár Város Kulturájáért-díjat és a polgármesteri elismerő oklevelet. Fellép a Theatrum Ad Flexum társulata.

Forrás: MTI

Véradásra hív a Vöröskereszt

Adj vért és ments meg három életet
Adj vért! – Minden csepp számít!

A tartós hideg és a megfázásos megbetegedések miatt a vártnál kevesebben adtak vért január első két hetében, ezért mindenkit véradásra kér a Magyar Vöröskereszt és az Országos Vérellátó Szolgálat.

A Magyar Vöröskeresztnek naponta 1800 véradót kell toboroznia ahhoz, hogy a kórházi ellátáshoz szükséges vérmennyiség rendelkezésre álljon. A szervezet MTI-hez kedden eljuttatott közleményében arra kértek mindenkit, aki egészségesnek érzi magát, hogy vegyen részt a januárban országszerte szervezendő 447 véradás valamelyikén.

A véradások helyszíne és időpontja megtekinthető a Adj vért! – Véradások oldalon vagy a Véradás-Vöröskereszt nevű, ingyenesen letölthető mobilalkalmazáson keresztül. Véradásra az Országos Vérellátó Szolgálat intézményeiben is van lehetőség, ezek listája a OVSZ oldalon található.

Forrás: MTI

Feltöltős SIM-kártyák adategyeztetése

Július 1-jén megszűnnek azok a feltöltős SIM-kártyás mobiltelefon-szolgáltatásra vonatkozó előfizetői szerződések, amelyekről nem nyilatkoznak az előfizetők – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) rendeletéből, amely szerdán jelent meg a Magyar Közlönyben.

A rendelet szerint a szolgáltató köteles értesíteni az előfizetőt az évenkénti adategyeztetés, valamint a személyazonosságot igazoló ellenőrzés érdekében. A személyazonosságot igazoló ellenőrzést a szolgáltató az előfizetői szerződés megkötését megelőzően, vagy már megkötött előfizetői szerződés esetén adategyeztetés érdekében az előfizető által megadott adatok alapján végzi el. Ha a szerződő előfizető nem rendelkezik a személyazonosság igazolására alkalmas, magyar hatóság által kibocsátott okmánnyal, a szolgáltató a szerződő fél által személyesen bemutatott, Magyarországra történő beutazásra vagy magyarországi tartózkodásra jogosító okmány vagy engedély alapján végzi el az ellenőrzést. A jogszabály szerint a szolgáltató egy előfizetővel legfeljebb 10, egy üzleti előfizetővel 50 feltöltőkártyás szerződést köthet és tarthat fenn egyszerre és egy feltöltős SIM-kártya szerződés csak egy előfizetői hívószámra vonatkozhat.

A rendelet szerint a szolgáltató legalább két alkalommal köteles értesíteni az előfizetőt, hogy 2017. július 1-jén megszűnik azon feltöltős SIM-kártyás telefon-szolgáltatásra vonatkozó előfizetői szerződése, amelyről nem nyilatkozik. Amennyiben pedig az előfizető egyáltalán nem nyilatkozik, valamennyi előre fizetett díjú mobiltelefon szolgáltatásra vonatkozó előfizetői szerződése megszűnik 2017. július 1-jén. A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Az Országgyűlés tavaly november 22-i ülésén fogadta el az elektronikus hírközlésről szóló törvényt is módosító javaslatot a feltöltős SIM-kártyákra vonatkozó szabályok szigorításáról. Karl Károly, az NMHH hírközlésfelügyeleti főosztályvezetője korábban elmondta, körülbelül 4,8 millió előre fizetett díjú mobilszerződést tart számon a hatóság, ebből azonban nem mind mobiltelefonra vonatkozik, egy részük pedig valószínűleg alvó (inaktív) szerződés, illetve előfordulhat, hogy több szerződés van egy ügyfél nevén.

Forrás: MTI