Cikksorozatunk legutóbbi blokkjában, így előző írásunkban is a hőszivattyúk témájánál időztünk, jelezve ugyanakkor: ennek a légszabályozási megoldásnak a térhódítása egyelőre nem jelenti azt, hogy nagyban visszaszorulnának az igények a mai klíma-dekorcsatornák, mobil, illetve all-in-one (összesített) Aux- és Midea-klímaberendezések iránt. Jelen cikkünkben le is zárjuk a hőszivattyú konstrukciós változatainak ismertetését, az eddigi áttekintés néhány kiegészítésével.
Általános érvényű megállapításokat tenni „a” hőszivattyú legfőbb alkatelemeiről és ezek működéséről eléggé nehéz. Számos buktatónk adódik, hiszen még a „geotermikus” és a víz–víz-elvű működéskategória elválasztása sem a legegyszerűbb (lásd a talajvizet búvárszivattyúval hasznosító hőszivattyú-készülékek jelenségét), azonfelül nemcsak gőzkompressziós módon üzemelhet egy hőszivattyú, hanem abszorpciósan is – és így tovább, de még egy adott készülék működésének leírása sem egészen ugyanaz a hűtési és a fűtési funkciót tekintve. Mégis, többnyire egy hőszivattyú fő részegységei a következők. Kompresszor növeli benne a hűtőközeg nyomását, áram hatására.
Kondenzátor csapja le folyadékká a nagy nyomású gázt vagy gőzt a hőleadási oldalon, a fázisváltás által fűtési energiát szabadítva fel. (Nézzük ezúttal az üzemfolyamatot inkább a fűtési funkció szerint.) A hőfelvételi oldalon fordított hőcserélő egység helyezkedik, az elpárologtató, amely kisnyomású folyadékot alakít át kisnyomású gázzá; ennél az összetevőnél a fázisváltás környezeti hőelvonással jár (hogy a külső környezetből ez a hő áttevődjék a fogyasztói beltérbe). A nagy nyomású folyadék kisnyomásúvá alakítására expanziós szelep szolgál. A hőszivattyús HMV (használati melegvíz) előállítása akkor gazdaságos, ha a fogyasztó napi melegvíz-igénye – legyen most ennek példája egy három- vagy négytagú család igénye – többé-kevésbé a 350 liter fölött limitálódik.
A monoblokkos konstrukciójú hőszivattyúknál minden fő szerelvényi rész a kültéri egységbe rendeződik, és a készülék zárt rendszerben üzemel, mint egy konyhai hűtőgép: nincs szükség szénmonoxid-tárgyú biztonsági vizsgálatokra, szivárgásellenőrzésre. A fagyásmentesítés is biztosabb így. A telepítést akár egy szimpla jogosultságú fűtésszerelő is elvégezheti. A gyártó részéről a hűtőkör eleve bele van építve a monoblokkba, forrasztásos megoldással, míg a split konstrukciójú hőszivattyúknál a kültéri és a beltéri egység közt külön ki kell építeni a csővezetéki összekötést. Ez az összekötési munka – a peremes-hollanderes megoldású hűtőköri-kalorikus telepítés – nagyfokú gondosságot, és százszázalékos szakértelmet igényel. Csak módszeresen küszöbölhetők ki előre a jól számontartott meghibásodási lehetőségek (alapos szerelési figyelemmel például a szivárgások csaknem egészen elkerülhetők). Ahogyan a monoblokkos hőszivattyúnak, úgy az osztottnak is vannak előnyei a másik konstrukcióhoz képest, de az osztott készülék előnyei csakis a perfekten garanciális telepítés feltételével értendők.
Kapcsolódó témák:
AC. S. Sytems Kft. – Klíma nagyker
A klímakérdés most a kérdés!
Klíma címszó a Netlexikonban
#klímakérdés: Írásaink között e kulcsszóra keresve megtalálja kapcsolódó témáinkat.
A hőszivattyúkról
A hőszivattyúkról II.