A kormány döntött a Győr-Pér repülőtér fejlesztéséről

A kormány 177 millió forintot biztosít a Győr-Pér repülőtér fejlesztéséhez – derül ki a hétfői Magyar Közlönyben közzétett kormányhatározatból.

A kormány a határozat szerint egyetért a Győr-Pér repülőtér főépületének felújításával és fejlesztésével, a nemzetgazdasági miniszternek a beruházás megvalósítása érdekében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) fejezet javára 177 millió forint forrást kell biztosítania 2017. december 31-ig.

Forrás: MTI

Több százmillió forintból egészségház épül Rajkán

Elkezdődik a rajkai egészségház építése, miután az önkormányzat pénteken átadta a munkaterületet a kivitelezőnek. A több mint 350 millió forintba kerülő beruházás összegét önerőből, pályázati pénzből és hitelből teremtették elő a magyar-osztrák-szlovák határon fekvő településen – közölte Kiss Vince polgármester az MTI-vel.

2010-ben határozta el az önkormányzat Rajkán, hogy a növekvő lakosságszám, és az ezzel együtt járó feladatok korszerű ellátására egészségházat építenek. A háziorvos, a fogorvos rendelője, vagy a védőnői szolgálat például olyan leromlott állagú, és funkcionálisan sem megfelelő épületben működött, hogy nem lett volna kifizetődő felújítani – idézte fel a polgármester. Ismertetése szerint egy önkormányzati ingatlant jelöltek ki az egészségház megépítésére, a tereprendezés és tervezés után, 2015-ben írták ki a közbeszerzést. Az eljárás először eredménytelen volt, a nem megfelelő árajánlatok miatt, a második körben egy budapesti cég nyerte el a tendert. A bruttó 355 millió forintba kerülő beruházáshoz 40 millió forint támogatást nyertek az el nem adósodott települések pályázatán, emellett három éves törlesztési idővel, 163 millió forint hitelt vettek fel, a fennmaradó részt pedig önerőből fizetik ki – részletezte Kiss Vince.

A községben évtizedek óta nem volt ekkora léptékű fejlesztés, Rajka éves költségvetése mintegy 800 millió forint, tehát az egészségház csaknem a felét teszi ki ennek. A földszintes házban lesz például az orvosi rendelő, a fogorvosi rendelő, de itt kapnak helyet a polgárőrök és a rendőrök is, a tetőtérben pedig kialakítanak hét szolgálati lakást – mondta a polgármester. Hozzátette: a hármashatáron található településnek több mint háromezer állandó lakosa van, de ezen felül legalább 1700-an élnek még Rajkán, fele részben magyarok, fele részben pedig szlovákok.

Forrás: MTI

Uniós támogatásból parkolóház épül Sopronban

Parkolóház épül Sopronban és megújul két forgalmas közterület is a belvárosban. A három nagy beruházás kétmilliárd forint uniós támogatásból valósul meg – közölte az önkormányzat.

Az Árpád utcában négyszintes parkolóház épül, amelyben csaknem 250 személyautó és 24 motorkerékpár fér el. A létesítményt 7 elektromos töltővel is felszerelnék. A tervek alapján a parkolóházban automata rendszer segíti majd a járművel ki- illetve a behajtását. A parkolóházat egy lamellás burkolat takarja majd, amely fényáteresztő és biztosítaná a szellőzést is. A Paprét megújításával a park belső területén megszűnne a parkolás és a gépjárműforgalom, vagyis ez a zöld terület visszakapja eredeti szerepét. A parkban játszótér is helyet kap. A sokszor átépített forgalmas Széchenyi tér megújulása után jobban idézi majd az eredeti állapotát. A meglévő fasorokat kiegészítik, a belső teret pedig sövény választja majd el a forgalmi sávoktól.

A projektek közbeszerzési eljárása várhatóan még az idén elkezdődik.

Forrás: MTI

Gyógyászati fejlesztés Sopronban

Mintegy 1,8 milliárd forint támogatást nyert el tavaly év végén a Soproni Gyógyközpont – jelentette be az intézmény vezetése csütörtökön sajtótájékoztatón Sopronban.

Korányi László megbízott főigazgató elmondta, hogy 404,5 millió forintot nyertek a kormány által meghirdetett fejlesztési pályázaton. Ebből egyebek mellett szorosabbá és hatékonyabbá válhat az együttműködés a szombathelyi Markusovszky Egyetemi Oktatókórházzal az onkokardiológiai, az invazív kardiológiai és az érsebészeti területen. Összekapcsolják a két intézmény közötti képi diagnosztikai rendszert és új eszközöket szereznek be. Kozmáné Farkas Katalin, az intézmény gazdasági igazgatója arról beszélt, hogy például több mint 360 millió forintból rendezik a beszállítói számlákat, 330 millióból felújítják a nővérszállót, és az intézmény több épületére napelemes modulokat telepítenek, 52 millió forintból pedig kicserélik a távhővezetékeket, korszerűsítik a fűtést és a gyógyvíztároló rendszert.

A kormányzati egészségügyi béremelési program keretében 630 millió forintot kapott az intézmény, a rezidensösztöndíj-programon belül, hiányszakmák támogatására 28 milliót, az emberierőforrás-fejlesztési operatív program keretében pedig 6 millió forintot nyert a kórház – sorolta a gazdasági igazgató. Molnár Ágnes, a térség fideszes országgyűlési képviselője emlékeztetett: a kormány 2010 óta arra törekszik, hogy a születéskor várható egészségesen eltöltött évek száma növekedjen, a daganatos és érrendszeri megbetegedések száma csökkenjen. Beszélt arról is, hogy idén 2059 milliárd forintot biztosít a kormány az egészségbiztosítási alapra, béremelési programra 82 milliárd jut, infrastrukturális fejlesztésekre pedig az elmúlt években mintegy 500 milliárd forintot fordítottak.

Az egészségügyi szakdolgozók 2016 és 2019 között több lépcsőben 65 százalékos béremelésben részesülnek, az orvosok pedig, szintén több lépcsőben, 58 százalékos béremelésben 2016-ban és 2017-ben. A szakorvosok és a gyógyszerészek bére kétszáz százalékkal lesz magasabb 2017-ben 2012-höz képest, a fiatal szakorvosoknak és szakorvosjelölteknek pedig ösztöndíjprogram indult. Csökkentek a várólisták és többlettámogatásban részesült az ágazati alapellátás – hangsúlyozta Molnár Ágnes.

Forrás: MTI

Több ezer kft. szűnhet meg a törzstőkeemelés elmulasztása miatt

Több ezer korlátolt felelősségű társaság (kft.) szűnhet meg a március 15-éig esedékes törzstőkeemelés elmulasztása miatt – mondta a Fővárosi Törvényszék szóvivője az MTI-nek.

Madarasi Anna közölte: a három éve hatályba lépett új polgári törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseivel összhangba kell hozni a cégek létesítő okiratát. Eredetileg ez a határidő tavaly járt le volna le, de a jogalkotó további egy évet biztosított a kft.-knek e kötelezettség teljesítésére – emlékeztetett. A törvény nemcsak a létesítő okirat összehangolását írja elő az új magánjogi kódexszel március 15-éig, hanem a törzstőke 500 ezer forintról 3 millióra emelését is. Ha a társaság a tőkeemelés feltételeit nem tudja biztosítani, ugyanezen időpontig döntenie kell a cég átalakulásáról. Ezeket a változásbejegyzési kérelmeket pedig harminc napon belül, azaz legkésőbb április 14-éig kell jogi képviselő útján elektronikusan benyújtani a cégbírósághoz – mondta a szóvivő.

A fővárosban mintegy 60 ezer kft. teljesítette már ezt a kötelezettséget, és még mintegy 28 ezer lehet, amelynek törzstőkeemelésre van szüksége ahhoz, hogy 2017. március 15. után is törvényesen működjön. Amely cégek ezt elmulasztják, azok ellen hivatalból törvényességi felügyeleti eljárás indítható. A kft.-k a fokozatosság elvét betartva előbb felhívásra, majd 100 ezertől 10 millió forintig terjedő, mérlegeléssel megállapított pénzbírságra számíthatnak – figyelmeztetett Madarasi Anna. A kötelezettség késedelmes teljesítése esetén igazolási kérelmet lehet benyújtani a cégbírósághoz – tette hozzá.
Ha mindez eredménytelen marad, akkor végső esetben megszüntethetik a jogsértő módon működő céget. 2016-ban a kft.-ket terhelő kötelezettség teljesítése nem okozott fennakadást a cégbíróság munkájában, és előreláthatólag az idei határidő sem fog – jegyezte meg a szóvivő.

A cég megszüntetésének egyik módja lehet a végelszámolás, amelyet maga a cég kezdeményez, a másik a cégbíróság által indított kényszertörlés. Az utóbbi években a cégek többsége már ilyen módon szűnt meg. A szóvivő szerint ebből feltételezhető, hogy sok ezres nagyságrendben lehetnek olyan kényszervállalkozások a fővárosban, amelyek nem végeznek gazdasági tevékenységet, és a vezetőiket, tulajdonosaikat nem is foglalkoztatja cégük jogi sorsa. E vállalkozások kiszűrése javítja a gazdasági élet átláthatóságát, kiszámíthatóságát – emelte ki a Madarasi Anna. Hozzátette: a kft.-k törzstőkeemelését előíró rendelkezések célja szintén a gazdasági élet megtisztítása, a hitelezők védelme, annak elősegítése, hogy tőkeerős szerződő partnerek közötti teherbíró gazdasági kapcsolatok jöjjenek létre, olyanok vállalkozzanak, akiknek van is rá tőkéjük. A szóvivő arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvényi előírások elmulasztása miatti szankciók nemcsak a cégeket, hanem közvetlenül a törvényes képviselőiket is sújthatják. Aki például tartozást maga után hagyó, kényszertörléssel megszűnt cégben volt vezető tisztségviselő vagy többségi tulajdonos, azt öt évre eltilthatják a cégvezetéstől vagy gazdasági társaságban való többségi tulajdonszerzéstől, egyszemélyes társaság alapítástól.

Forrás: MTI

Feltöltős SIM-kártyák adategyeztetése

Július 1-jén megszűnnek azok a feltöltős SIM-kártyás mobiltelefon-szolgáltatásra vonatkozó előfizetői szerződések, amelyekről nem nyilatkoznak az előfizetők – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) rendeletéből, amely szerdán jelent meg a Magyar Közlönyben.

A rendelet szerint a szolgáltató köteles értesíteni az előfizetőt az évenkénti adategyeztetés, valamint a személyazonosságot igazoló ellenőrzés érdekében. A személyazonosságot igazoló ellenőrzést a szolgáltató az előfizetői szerződés megkötését megelőzően, vagy már megkötött előfizetői szerződés esetén adategyeztetés érdekében az előfizető által megadott adatok alapján végzi el. Ha a szerződő előfizető nem rendelkezik a személyazonosság igazolására alkalmas, magyar hatóság által kibocsátott okmánnyal, a szolgáltató a szerződő fél által személyesen bemutatott, Magyarországra történő beutazásra vagy magyarországi tartózkodásra jogosító okmány vagy engedély alapján végzi el az ellenőrzést. A jogszabály szerint a szolgáltató egy előfizetővel legfeljebb 10, egy üzleti előfizetővel 50 feltöltőkártyás szerződést köthet és tarthat fenn egyszerre és egy feltöltős SIM-kártya szerződés csak egy előfizetői hívószámra vonatkozhat.

A rendelet szerint a szolgáltató legalább két alkalommal köteles értesíteni az előfizetőt, hogy 2017. július 1-jén megszűnik azon feltöltős SIM-kártyás telefon-szolgáltatásra vonatkozó előfizetői szerződése, amelyről nem nyilatkozik. Amennyiben pedig az előfizető egyáltalán nem nyilatkozik, valamennyi előre fizetett díjú mobiltelefon szolgáltatásra vonatkozó előfizetői szerződése megszűnik 2017. július 1-jén. A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Az Országgyűlés tavaly november 22-i ülésén fogadta el az elektronikus hírközlésről szóló törvényt is módosító javaslatot a feltöltős SIM-kártyákra vonatkozó szabályok szigorításáról. Karl Károly, az NMHH hírközlésfelügyeleti főosztályvezetője korábban elmondta, körülbelül 4,8 millió előre fizetett díjú mobilszerződést tart számon a hatóság, ebből azonban nem mind mobiltelefonra vonatkozik, egy részük pedig valószínűleg alvó (inaktív) szerződés, illetve előfordulhat, hogy több szerződés van egy ügyfél nevén.

Forrás: MTI

Bővíti kapacitását a győri Rekard Kft.

Nagy teljesítményű gépekkel bővíti kapacitását a győri Rekard Hajtómű- és Gépgyártó Kft., az 500 millió forintos fejlesztés több mint felét vissza nem térítendő uniós támogatásból fedezik – közölte a cég csütörtökön az MTI-vel.

A hajtóműveket, hajtáselemeket és alkatrészeket gyártó cég a növekvő mennyiségű és minőségű igényekkel indokolta a komplex eszközbeszerzést. Hozzátették: a berendezések a korábbinál magasabb feldolgozottságú termékek előállítására, pontosabb gépi megmunkálásra, új termékkörök előállítására és az összefüggő gyártási folyamatok lefedésére is alkalmasak. A vállalkozás energia- és anyagtakarékosabb működését, a selejtarány csökkenését és a versenyképesség növekedését várja a beruházástól. A közlemény szerint a hat új gép 40 százalékkal növelheti a termelékenységet, 26 új munkahelyet teremthet és új piaci lehetőségeket nyithat meg külföldön is.

A győri Rekard Hajtómű- és Gépgyártó Kft. export- és belföldi értékesítéseinek árbevétele 2014-ben több mint 3 milliárd, 2015-ben több mint 2,5 milliárd forint volt, a nyilvános cégadatok szerint 155 embert foglalkoztat.

Forrás: MTI

Átadták a Győrt keletről elkerülő út második szakaszát

Győri elkerülő közút
Győrt elkerülő út

Balról a Győrt keletről elkerülő út, alatta az M19-es autóút az elkerülő második ütemének átadó ünnepsége napján a város határában 2016. december 22-én. A nettó 3,3 milliárd forintból megépült, 3,8 kilométer hosszú, kétszer egysávos szakasz a korábban megépült 4,4 kilométer hosszú szakaszhoz kapcsolódva Gönyűt és Nagyszentjánost köti össze az M1-es autópályával. MTI Fotó: Krizsán Csaba

Hálózatosodás az egészég területén – Pannon Egészségipari Klaszter

Sokan, sokféleképpen vélekedünk az egészségügyről. Abba már kevesebben gondolunk bele, hogy milyen szerteágazó lehet a tágabb értelemben vett egészségipar. Egy több éve működő klaszterszövetség eddigi tapasztalataira építve értelmezi újra az egészségipar területén dolgozók együttműködési lehetőségeit.

A Pannon Egészségipari Klaszter működését az egészségipar vállalkozásai K+F+I (kutatás, fejlesztés, innováció) tevékenységének minél hatékonyabbá tétele indokolja. Az e célra létrejövő szakmai együttműködés 2008-ban kezdte meg működését.

Varga Gábor klasztermenedzser elmondta, hogy az egészségipari klaszter által biztosított keret célja a tagok fejlesztési és jövedelemtermelési képességeinek javítása: a kölcsönös üzleti előnyökön alapuló hálózatszerű együttműködés a versenyképesség növelése, a hazai és nemzetközi piaci jelenlét erősítése, a kutatás-fejlesztés összehangolása, az oktatási, marketing- és reklámtevékenység hatékonyságának növelése, fejlesztési tervek és elképzelések összehangolása, foglalkoztatási lehetőségek bővítése érdekében a Klaszter nyitott az egészségipar bármely vertikumában tevékenykedő vállalkozás, kutatóhely vagy más intézmény felé, melyek érdekeltek és hajlandók egy tartós kooperációra egészségipari innovációk fejlesztése és piacra vitele érdekében. A klaszter politikai tevékenységet nem folytat.

A klaszter tagjai az eredményes és hatékony együttműködés érdekében a Klaszter keretében történő együttműködésekben kiemelten törekednek a jóhiszemű és tisztességes együttműködésre, ennek érdekében a projektek sikere érdekében, a külön megállapodásokban szabályozott együttműködések tartalmán túl is, törekednek a közös célok elérését szolgáló minden más körülmény, adat stb. egymás tudomására hozására.

A Pannon Egészségipari Klaszter eredményeit, munkásságát az elkövetkező időszakban a Gymsinfo.hu olvasói is megismerhetik. (X)

Fekete péntek a kereskedelemben

Egyre korábban kezdik az akciókat a boltok, így a fekete péntek (Black Friday) veszít jelentőségéből az Egyesült Államokban, míg Magyarországon akár duplájára is emelkedhet az online áruházak forgalma ezen a napon. Pénteken tartják a nemzetközi Ne vásárolj semmit! napot is.

Fekete péntek
Egy vásárló távozik a fekete péntek (Black Friday) napján az egyik elektronikai áruházból Nyíregyházán 2016. november 25-én. A fekete péntek (Black Friday) csaknem ötven éve a hálaadást követő péntek – idén november 25-e – elnevezése az Amerikai Egyesült Államokban; ez a nap hagyományosan a karácsonyi bevásárlási szezon kezdete, amikor rendkívüli kedvezményekkel várják a vásárlókat a kereskedők. Egyre több üzlet csatlakozott Magyarországon is a fekete péntekhez. MTI Fotó: Balázs Attila

A Black Friday csaknem ötven éve a hálaadást követő péntek – idén november 25-e – elnevezése az Amerikai Egyesült Államokban. Bár nem hivatalos ünnep, sok államban, például Kaliforniában, Floridában és Texasban szabadságot kapnak a közalkalmazottak. Mivel a hálaadás mindig csütörtökre esik, a kiskereskedelemben dolgozókon kívül sokan élvezhetik a négynapos hétvégét. Az Egyesült Államokban a hálaadást követő nap 1932 óta számít a karácsonyi bevásárlási szezon kezdetének, amikor hosszú nyitva tartással és rendkívüli kedvezményekkel várják a vásárlókat a kereskedők.  A Black Friday elnevezés az egyik magyarázat szerint az 1960-as évekből származik. A fekete jelző arra utal, hogy az üzletek eredménye az év végi vásárlási láz nyomán a kézzel írott könyvelésben a pirossal jelzett veszteségből a feketével írt nyereségbe fordul át. A kiskereskedők számára kulcsfontosságú az év végi, november-decemberi vásárlási szezon, ekkor bonyolítják le éves forgalmuk mintegy 40 százalékát.

Egy haláleset is összefüggésbe hozható az Egyesült Államokban a Black Friday-jel. 2008-ban a New York állambeli Valley Streamben 2000 ember várakozott hajnali 5 órakor a helyi Wal-Mart áruház előtt órák óta, majd amikor végre kinyitották az üzletet, az irányíthatatlan tömeg kitörte és rányomta az ajtót az egyik eladóra, akit helyben halálra tapostak.

A Black Friday azonban egyre inkább veszít jelentőségéből, és már kevésbé számít a karácsonyi bevásárlási időszak kezdetének. Az amerikai áruházláncok már a hálaadás előtt elkezdik az akcióikat, és egyre többen vásárolnak online, így tavaly 6 százalékkal csökkent a hálaadási hétvégén az üzletekben vásárlók száma az Egyesült Államokban. A Reuters hírügynökség az amerikai kiskereskedelmi szövetség adataira hivatkozva írja, hogy tavaly csaknem harmadával, 102 millióra csökkent a hálaadási hétvégén vásárlók száma az Egyesült Államokban a 2012-es 147 millióról.

A Reuters és az Ipsos 1639 felnőtt körében végzett online közvéleménykutatása szerint 63 százalékuk nem tervezi, hogy vásárolna az idei Black Friday alkalmával, míg 32 százalékuk a karácsonyi vásárlás felét szeretné elvégezni ekkor. Magyarországon szinte minden nagyobb üzletlánc megszervezi a saját akciós napját november közepe és vége tájékán, de rengeteg kisebb online és hagyományos üzlet is készül akciókkal. A CIB Bank várakozásai szerint idén akár duplájára is emelkedhet az online áruházak forgalma pénteken. A bank saját, tavalyi statisztikái alapján a fekete pénteken csaknem közel 81 millió forintra ugrott a napi online kereskedelemi forgalom az átlagosnak számító 46,4 millió forintról. A 2015-ben elért napi 6500 tranzakcióval szemben a Black Friday 10,9 ezret generált a CIB Banknál, az átlagos kosárérték pedig tavaly meghaladta a 7400 forintot – írták.

A Millward Brown piackutató idei reprezentatív felmérései szerint a magyar vásárlók kifejezetten akcióvadászok, még ha megengedhetik maguknak a drágábbat, akkor is inkább akciós termékeket vesznek; 72 százalékuk már hallott a Black Friday-ről. A Media Markt és az NRC Marketingkutató felmérése szerint az idén a tavalyinál többen tervezik az akciós vásárlást, átlagosan 27 ezer forintot szánnak erre. A kutatás szerint a vásárlók még kevésbé az ünnepekre készülnek, a vásárlást tervezők 56 százaléka magának szeretne egy-egy műszaki cikket, 53 százalékuk 20 000 forint alatti vásárlást tart elképzelhetőnek.

Minden évben november utolsó péntekjén tartják a nemzetközi Ne vásárolj semmit! napot. Az először 1992-ben, Kanadában meghirdetett esemény célja, hogy felhívja a figyelmet a fogyasztói társadalom problémáira, arra kérik az embereket, hogy ezen a napon egyáltalán ne vásároljanak.

Forrás: MTI