A marketinggel való behatóbb foglalkozás feltételezi, hogy megismerkedünk a legalapvetőbb fogalmakkal, azaz mit értünk egy-egy szakszó alatt.
A magyar közvélekedés kb. 60%-a a marketing szó hallatán azonnal a reklámtevékenységre asszociál. Ezt követi a 40-50% közötti arányban a verseny, menedzsment és nyereség, majd 28-39% között az ötletgazdagság, gazdasági növekedés, multinacionális vállalat, kockázat, fejlődés és legvégül a kapitalizmus. Pl. Ausztriában szintén a reklám az emberek első gondolata a reklám, de a versenyt megelőzi a menedzsmenttevékenység. Ez számunkra azt mutatja, hogy a kapitalizmusban több időt számoló országban a tudatos, profi marketingtevékenység jóval magasabb, mint nálunk.
A „marketing” szót szűk és tág értelemben, sőt kiterjesztett értelemben is használhatjuk.
Szűken vett értelemben olyan a vállalati tevékenység, mely a bevételszerzés érdekében fogyasztói igényeket kíván kielégíteni és ennek érdekében felméri a piacot, melynek alapján kialakítja a kezdeti ötlet továbbvitelével a terméket/szolgáltatást, meghatározza az árat, vevőket „edukálja” (tanítja) és befolyásolja a vásárlás ösztönzése érdekében, megszervezi az értékesítési útvonalat.
Tág értelemben azt értjük „marketing” alatt, hogy az olyan vállalat egészére kiható, vevő/fogyasztó/megrendelő központú gondolkodásmód, amely a felsővezetői tevékenység része és a résztevékenységeket ezen szellemben integrálja össze.
Kiterjesztett értelemben a „marketing” minden társadalmi értékkel bíró jószág cseréje, mely jószág nem feltétlen csak nyereségorientált típusú lehet.
Már a marketingkorszakoknál említettük, hogy a vállalatok szemlélete változott az idő során aszerint, hogy miben látták a bevételnövelés garanciáját. Még a mostani magyar gazdasági szerkezetben is megtalálhatóak 2/3-ad arányban a régebbi termelés- és eladásorientált vállalattípusok. A marketingorientáltság még mindig 1/3-nál kevesebb arányt képvisel összességében és ezen a jövőben változtatni kell, mert maga a piaci sajátosságok ezt megkívánják.
Az „orientáltság” azt jelenti, hogy melyek azok a tényezők, amelyekre figyelve a leginkább meghatározzuk a vállalati tevékenységünket.
Természetesen vannak esetek, amikor igenis a termelési vagy értékesítési orientáltságnak van helye jobban, mint a marketingorientáltságnak. Ehhez fel kell mérni az adott vállalat sajátosságait.
A termelési koncepciónak akkor van értelme, ha olcsó és széles körben keresett termékről van szó, a kereslet a kínálatot meghaladja és a magas szintű termelés magas költségei teríthetőek a termelés növelése révén.
A termékközpontúság veszélye, hogy a szükségletet könnyen szem elő téveszti a termékminőség miatt.
Az értékesítési koncepció nem foglalkozik azzal, hogy mire van kereslet, hanem inkább már-már erőszakos reklámtevékenység révén rátukmálja a vevőkre.
A marketingkoncepció próbálja összehangolni a keresleti és kínálati oldal adottságait és a találkozási ponton történik meg az értékesítés.
A társadalomközpontúság jellemzője, hogy a piaci szükségleteket a versenykörnyezetben úgy elégítse ki, hogy a vevő, mint egyén és a társadalom, mint közösség jólétéhez is hozzájáruljon.
—–
A sorozat a VELARI Nonprofit Kft. közreműködésével készült. A VELARI egy szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalkozás, mely a hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozások marketing tevékenységének megsegítésére fókuszál. Programjainkról és tevékenységünkről további információkat a Szalakóta honlapon lehet találni.
CÉGBARÁT vállalkozásfejlesztési programunk megvalósítása a Széchenyi GINOP-5.1.7-17-2018-00301 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával jön létre.
A sorozat következő, vagy előző írásait a CÉGBARÁT kifejezésre keresve található meg! (A szerk. megjegyzése.)
—
Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom